2018. szeptember 26. szerda

RSS

Alapszabály

 Alapszabály,

amelyet megtárgyalt és elfogadott az Egyesület 1991. június 16-án megtartott alakuló közgyűlése, megtárgyalt, módosított és elfogadott  az 1992. február 22-én, az 1992. augusztus 22-én, 1993. február 26-28-án, 1994. február 25-27-én, az 1995. március 3-5-én, 1996. március 1-3-án, 1997. február 21–23-án, 1998. február 20–22-én, 1998 augusztus 21-én, 1999 február 26-28-án, 2006. november 25-én, 2009. szeptember 26-án, 2010. június 25-én, 2016. január 30-án és legutóbb 2016. július 11-én megtartott közgyűlése.

  1. Az Egyesület elnevezése: ZABHEGYEZŐ Gyerekanimátorok Egyesülete
    Az Egyesület nevének rövidítése: Zabhegyező GYAE
  2. Az Egyesület székhelye: 1142 Budapest, Alsóőr u. 9/b.
  3. Az Egyesület célja

Az Egyesület – elsősorban nem hivatásszerűen – gyerekekkel foglalkozó fiatalokat tömörít, más szervezeti hovatartozástól függetlenül.

Az Egyesület céljai:

  • szabadidős gyerekprogramok, gyerekklubok szervezése
  • foglalkozások vezetésére alkalmas animátorok felkészítése, képzése, továbbképzése
  • együttműködési lehetőségek és információcsere biztosítása
  • közös programok szervezése a tagok és azok gyerekközösségei számára
  • a gyerekek, fiatal önkéntesek aktív részvételére alapozott szabadidő-pedagógiai, szociálpedagógiai intézmények működtetése
  • a tagok, együttműködő animátorok hivatásossá válásának érdekében, illetve az animátorkultúrát terjesztő intézmények működéséhez kapcsolódóan munkanélküli fiatalok foglalkoztatása

Az Egyesület céljait elsősorban helyi csoportjain, programjain és képzésein keresztül valósítja meg.

Az Egyesület működése nemzetközi jellegű.

Az Egyesület a gyerekek és fiatalok érdekében az ifjúsági közéletben és érdekképviseletben, érdekegyeztetésben vesz részt.

Az Egyesület feladatai, tevékenységei:

  • a gyerekanimátorok csoportjainak működtetése határon innen és túl
  • a programokon rendszeresen lehetővé tenni a határon túli magyar gyerekek, fiatalok és ezek közösségének részvételét
  • gyermekprogramok szervezése gyerekjóléti szolgáltatásaihoz kapcsolódva
  • gyerekjóléti, közművelődési tevékenységekhez felkészítő munkanélküli képzési programok vezetése
  • önkéntesek komplex képzése gyerekközösségek és programok szervezésére, vezetésére és személyiségfejlesztésre
  • tudományos tevékenységek és hasonló területen mások által elért eredmények megismertetése
  • gyermek-közművelődési rendezvények, fesztiválok, táborok és közösségek szervezése
  • más civil szervezetek önkénteseinek és szakembereinek képzése
  • más civil szervezetek szabadidős rendezvényeinek megszervezése
  • környezetvédelmi nevelési gyerekprogramok, -táborok, -közösségek szervezése
  • szociokulturális és szociálpedagógiai kutatások, módszerek kidolgozása és adaptálása
  • gyerek- és ifjúsági korosztályok életmódjának, szabadidős szokásainak a kutatása
  • szabadidősport rendezvények szervezése
  • egyéb gyermekrendezvények és programok megvalósítása és segítése; illetve felkészítés (képzés, oktatás, fejlesztés) ezek szervezésére, lebonyolítására egyéni és közösségi szinteken.
  1. A tagsági viszony

Önkéntes jelentkezés alapján az Egyesület tagja lehet az a 14. életévét betöltött, gyerekekkel foglalkozó személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és vállalja a tagdíj megfizetését, ami a mindenkori, belföldre küldött 30 grammos nyomtatvány postai díjának tízszerese, valamint az Egyesület részére egy legalább heti rendszerességgel megtekintett e-mail címet megad. Ennek változásáról köteles tájékoztatni az Egyesület vezetését. A tagsági viszony az adott naptári évre szól. A tagság megújításához a tagdíjat folyó év január 15-ig köteles befizetni, ennek elmulasztása esetén igazolható módon felszólítást küld az Egyesület a tagnak, amelyben figyelmezteti a fizetés elmulasztásának következményeire.. A felszólítás kiküldésétől számított 30 napon belül köteles a tagdíjtartozását rendezni, különben Egyesületi tagsága automatikusan megszűnik.

Kizárólag az Egyesület tagjai jogosultak:

  • részt venni a közgyűlési döntéshozatalban, gyakorolni szavazati jogát, részt venni az Egyesület tisztségviselőinek megválasztásában;
  • az Egyesületbeli jogosultságok megszerzésére; és arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjének válasszák, ha vele szemben a jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tagok kötelezettségei:

  • Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
  • Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

A tagsági viszony megszűnik:

  • kilépéssel
  • törléssel
  • kizárással
  • elhalálozással
  • az Egyesület megszűnésével

Kizárható az a tag,

a) aki az alapszabály előírásait súlyosan megsérti,
b) aki súlyosan vét a törvények ellen,

A Közgyűlés által kizárt tag a kizárását kimondó határozattal szemben, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

A tag kizárásáról szóló döntés – bármely Egyesületi tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére – a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A Közgyűlést megelőzően a Vezetőség a tagot a kizárással szankcionálandó magatartásáról, tevékenységéről meghallgatja, vagy a meghallgatásnak a tag részéről előállott akadálya esetén írásbeli nyilatkozatát beszerzi. Ha a Vezetőség ezt követően bizonyítottnak látja a kellően súlyos tagsági vétség elkövetését, javaslatot tesz a Közgyűlés számára a tag kizárására. A kizárási javaslatról és az erről határozó közgyűlési időpontról a tagot külön is írásban értesíteni kell. A Közgyűlésen lehetőséget kell adni a tag számára a kizárási javaslat vitájában indokainak, védekezésének, ellenérveinek előadására.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a perindítás lehetőségéről tájékoztatást.

  1. Az Egyesület szervezete

5.1.A Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely évente legalább kétszer ülésezik. A közgyűlés a határozatait a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével (50% + 1 szavazattal) hozza, általában nyílt szavazással. Titkos szavazást kell tartani a tisztségviselők megválasztásának napirendjeiben és erre irányuló tagi vagy tisztségviselői indítvány esetén bármely kérdésben, ha nyílt szavazással a Közgyűlésen részt vevő tagok több mint fele így határoz. Választások esetében, ha a jelölt(ek) nem kapták meg a szavazatok több mint felét, akkor a legtöbb szavazatot kapott két jelölt között újabb választási fordulót kell tartani, egészen addig, ameddig az egyik jelölt el nem nyeri a szavazatok egyszerű többségét.  Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés határozatképes:

  • a tagok több mint a felének jelenlétében,
  • szabályosan összehívott Közgyűlés esetén a tagok számától függetlenül, a meghívóval azonos napirenddel, ha a meghívóban a tagok figyelme fel volt hívva a távolmaradás jogkövetkezményére.

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése;
l) az Egyesületi programok megtárgyalása és elfogadása, programigazgatók személyének jóváhagyása,
m) a Vezetőség – mint ügyintéző szerv – éves beszámolójának elfogadása;
n) a Vezetőség és a Felügyelő Bizottság megválasztása;
o) a számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása;
p) mindazon kérdések, amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe von.

A Közgyűlést a Vezetőség hívja össze úgy, hogy a tagok legalább 21 naptári nappal az ülés előtt tudomást szerezzenek annak időpontjáról. A javasolt napirendet és az írásos előterjesztéseket a Közgyűlés előtt minimum 8 naptári nappal ki kell küldeni minden tagnak írásbeli és igazolható módon. (átvételt igazoló kézbesítés, üzenet visszaigazolása, stb.) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) a Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;
c) a Közgyűlés napirendjét, olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

 Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.(Ptk. 3:17. § (5) bek.)

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni abban az esetben, ha ezt a tagság 25%-a, vagy a Felügyelő Bizottság kéri, illetve a Bíróság végzésben előírja. Köteles továbbá az elnök a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A rendkívüli közgyűlés összehívása írásban, igazolható módon kell történnie. A Rendkívüli Közgyűlés összehívásakor a meghívó kiküldésének legalább 8 nappal kell megelőznie a tervezett közgyűlési időpontot. A Rendkívüli Közgyűlés menete megegyezik a hagyományos Közgyűléssel.

A Közgyűlés napirendjét maga határozza meg. A Közgyűlések nyilvánosak.

A Közgyűlés nyilvánossága a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával korlátozható a jogszabályokban meghatározott esetekben, például személyhez fűződő jogok védelme érdekében. A nyilvánosságot a Vezetőség biztosítja azáltal, hogy a meghívók személy szerinti kiküldésével egyidejűleg a meghívó szövegét közzéteszi az Egyesület www.zabhegyezo.hu honlapján. A Közgyűlés nyilvánossága kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

A Közgyűlés döntéseit nyilvános szavazással hozza. Titkos szavazást kell elrendelni személyi kérdéseknél, valamint ha azt bármely Egyesületi tag kéri. A Közgyűlés döntéseit szótöbbséggel hozza, de saját döntésével elrendelhet minősített (kétharmados) szavazást is. Az éves  vezetőségi beszámoló elfogadásának módja mindenben megegyezik az általános szavazati móddal.

A Közgyűlés alkalmas helyszínét az Elnök határozza meg, biztosítja és közli a meghívóban. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésére irányuló kérelem elfogadása esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben – annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül – igazolható módon közölni kell a tagokkal.  Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A Közgyűlés kezdetén a jelenlévők egyszerű többségű, nyílt szavazásával meg kell választani a Közgyűlés levezető elnökét, a szavazatszámlálókat, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőit. A levezető elnök moderálja az egyes napirendi pontok tárgyalását és teszi föl határozathozatalra a kérdéseket, majd a szavazatszámlálók közlése alapján kihirdeti szóban a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvben az elfogadott határozatokat szó szerint kell rögzíteni és ennek alapján az Egyesület Elnöke köteles a közgyűlési határozatokat a honlapon 3 napon belül nyilvánosságra hozni.

Szavazati jog gyakorlásának feltételei a Közgyűlésen:

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (Ptk. 3:19. § (2) bek.)

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlés döntéseinek tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát az Egyesület tájékoztatójában nyilvánosságra kell hozni, s külön a Határozatok Könyve elnevezésű nyilvántartásban vezetni. A Közgyűlés döntéseit a nyilvánossággal a tájékoztatón keresztül közölni kell, gondoskodva arról, hogy azt az érintettek írásban, igazolható módon mindenképpen megkapják.

5.2. A Vezetőség

A két Közgyűlés közötti időszakban a Vezetőség gondoskodik az Egyesület folyamatos, operatív működésének biztosításáról, tagjai és csak ők képviselik az Egyesületet; mindegyik tag egyedül általános képviseleti joggal rendelkezik. A bankszámla feletti rendelkezéshez is bármely vezetőségi tag egyedüli aláírása szükséges. A Vezetőség az Egyesület ügyvezető szerve.

Vezetőségi tagnak az Egyesület bármely cselekvőképes tagja választható. A vezetőséget a Közgyűlés választja titkos szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel, felterjesztéses alapon. Vezetőségi posztra felterjeszthet és felterjeszthető bármely Egyesületi tag.

A Vezetőség a naptárba felvehet olyan Egyesületi programokat, amelyek más rendezvények megrendezését nem akadályozzák és megrendezésüket a Közgyűlés nem vetette el. Ezen rendezvények programigazgatóit a Vezetőség bízza meg.

A Vezetőség irányítja az Egyesület gazdálkodását, a Közgyűlés által meghatározott költségvetés keretein belül. A Vezetőség köteles beszámolni tevékenységéről a Közgyűlésnek.

A Vezetőség öttagú, mandátuma 2 évre szól. A Vezetőség legalább negyedévente ülésezik. A Vezetőséget bármely vezetőségi tag, a Felügyelő Bizottság vagy Egyesületi tag kérésére nyolc munkanapon belül össze kell hívni.

A Vezetőség összehívása írásban, napirenddel történik oly módon, hogy a Vezetőség tagjai a vezetőségi ülés kezdetén nyilatkoznak az összehívás szabályos voltáról. Az ülésre a Vezetőség bármely Egyesületi tagtól érkezett napirendi javaslatot köteles megtárgyalni. A Vezetőség ülései és döntéseinek meghozatala nyilvános, amely nyilvánosság kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A vezetőség határozatképes, ha tagjainak  75%-a jelen van az ülésen. A vezetőség nyílt szavazással dönt a határozatairól, személyi kérdésekben vagy bármely vezetőségi tag kezdeményezésére titkos szavazással határoz. A döntések legalább három tag igenlő szavazata esetén érvényesek. A vezetőség döntéseinek tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát az Egyesület tájékoztatójában nyilvánosságra kell hozni, s külön a Döntések Tára elnevezésű nyilvántartásban vezetni.

A Vezetőség ülése nyilvános, A Vezetőség döntéseit az érintettekkel írásban, igazolható módon közölni kell.

Az Egyesület irataiba bárki betekinthet, nem Egyesületi tag esetében a Vezetőséggel való egyeztetés alapján. A Vezetőség a kérés beérkezését követően 10 munkanapon belül köteles kielégíteni minden iratbetekintés iránti igényt.

5.2.1. A vezetőség feladatai és a vezetőség tagjainak belső munkamegosztása:

5.2.1.1. A Vezetőség feladatai:

Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
d) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

5.2.1.2. Elnök

  • Az elnök az Egyesület első számú vezető tisztségviselője, a munkaszervezet irányítója, az Egyesület esetleges alkalmazottjai felett a munkáltatói jog gyakorlója.
  • Az elnök alapvető feladatai közé tartozik, hogy összefogja, összehangolja az Egyesület munkáját, továbbá maximálisan ügyeljen arra, hogy az Egyesület hírneve ne veszítsen értékéből

5.2.1.3. Gazdasági felelős

  • intézi az Egyesület gazdasági ügyeit, irányítja és felügyeli az Egyesület gazdálkodását, és ezekről féléves rendszerességgel beszámol az Egyesület közgyűlésének
  • koordinálja az Egyesület éves költségvetésének előkészítését
  • elkészíti a nyertes pályázatok pénzügyi elszámolását

5.2.1.4. HR felelős

  • tájékoztatja a tagokat, minden őket érintő Egyesületi információról
  • gondozza az Egyesület levelezőlistáit, és a hivatalos honlapját
  • felügyeli és képzések szervezésével segíti a tagok szakmai fejlődését

5.2.1.5. Programokért felelős

  • koordinálja az Egyesületi rendezvényeket
  • elkészíti a félév rendezvényeinek időbeosztását
  • felügyeli az Egyesület programigazgatóinak munkáját

5.2.1.6. Pályázatokért felelős

  • heti rendszerességgel figyeli az Egyesületet érintő pályázatokat
  • felügyeli a pályázatok megvalósulását, elszámolását

5.3. Felügyelő Bizottság

Az Egyesület teljes működését a Felügyelő Bizottság, mint felügyelő szerv ellenőrzi, amelynek 3 tagját a Közgyűlés választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai közül választja meg elnökét. A FEB mandátuma 1 évre szól.

A Felügyelő Bizottság hatásköre a Vezetőség és az Egyesület egésze működésének ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

A Felügyelő Bizottság tagjai a Vezetőség ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek, ennek érdekében tagjaikat az ülésekről értesíteni kell. A Felügyelő Bizottság elnökének részt kell vennie a Vezetőség ülésén, melyen gazdálkodási terv vagy beszámoló, közhasznúsági beszámoló szerepel napirenden.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

  • a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a vezetőség döntését teszi szükségessé;
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A Vezetőséget a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha a Vezetőség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

A Felügyelő Bizottság évente legalább egyszer ülésezik. A Felügyelő Bizottságot össze kell hívni, ha azt bármely tagja, vezetőségi tag, helyi csoport, programigazgató kéri. A Felügyelő Bizottság háromtagú, döntései konszenzus esetén érvényesek. A Felügyelő Bizottságot (FB) az FB Elnöke hívja össze igazolható módon, legalább az ülés időpontja előtt 5 nappal kiküldött meghívóval, amelyben közölni kell az ülés helyét, időpontját, napirendjeit olyan részletességgel, hogy az FB tagjai érdemben fel tudjanak készülni a napirendi pont megtárgyalására.

A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak az Egyesületi tagok számára. A Felügyelő Bizottság döntéseit nyilvános szavazással hozza meg, de bármely tagjának indítványa vagy személyi kérdés tárgyalása esetén titkos szavazást kell elrendelni. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább 2 tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni.

A Felügyelő Bizottság döntéseinek tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát az Egyesület tájékoztatójában nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület tájékoztatója egyben nyilvántartás is. A Felügyelő Bizottság döntéseit az érintettekkel írásban, igazolható módon közölni kell.

A Felügyelő Bizottság gyakorolja a korábbi években működött Pénzügyi Ellenőrző Bizottság feladatait és jogköreit is:

  • felügyelni az Egyesület gazdálkodását: az egyes programok valamint minden Egyesületi intézmény költségvetését, pénzfelhasználását;
  • külső szakember bevonásával ellenőrizni a könyvvezetés szabályosságát;
  • figyelemmel kísérni az Egyesület gazdálkodását érintő jogszabályokat, tájékoztatni a helyi csoportok és programok pénzügyeivel foglalkozókat a változásokról;
  • helyi csoport vagy program gazdálkodásában megállapított pénzügyi szabálytalanság esetén a Vezetőséget tájékoztatni;
  • a Vezetőség gazdálkodásában megállapított szabálytalanság esetén a Közgyűlést összehívni;

A Bizottság beszámol munkájáról minden Közgyűlésen, ahol gazdasági téma szerepel. A Felügyelő Bizottság a Vezetőség kérésére köteles azt tájékoztatni és kérdéseire választ adni.

5.4. Programok/programigazgatók: A naptárba felvett Egyesületi program programigazgatóit a Közgyűlés választja az önkéntesen jelentkező tagok közül. A programigazgatók felelősek a megvalósítási munkaterv kidolgozásáért és garanciáinak betartásáért; a rendezvény költségvetésének elkészítéséért és betartásáért; a rendezvény forgatókönyvének elkészítéséért; a rendezvény lebonyolításáért, értékeléséért, valamint pénzügyi elszámolásáért, mind az Egyesületen belül, mind a támogatók felé.

A programigazgató az adott program keretein belül gyakorolja jogait, és az egyik vezetőségi taggal párban vállalhat az Egyesületet érintő vagyoni kötelezettséget, a Közgyűlés felhatalmazása alapján.

A Közgyűlés az arra alkalmatlannak bizonyult tagok programigazgatóvá válási jogait időlegesen vagy véglegesen megvonhatja.

5.5. Helyi csoportok: Az Egyesület tagjai helyi csoportokba tömörülhetnek, egy tag csak egy helyi csoport tagja lehet.

Csoport az, amely működésének folyamatosságát a többi helyi csoport elismeri, a Helyi Csoportok Etikai Kódexe alapján.

A helyi csoportok alapszintű képzést biztosítanak a gyerekekkel foglalkozó, önkéntesi munkára vállalkozni kívánóknak. A helyi csoportok részt vesznek az Egyesület közös programjain.

A helyi csoportok vezetőit tagjaik maguk közül választják.

Az Egyesület működésére kapott támogatásból az annak szétosztásáig elismert helyi csoportok részesülhetnek.

  1. Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében gazdasági – vállalkozói tevékenységre a jogszabály erejénél fogva jogosult. Ennek keretében idegenforgalmi szervezést, szállítást, kiadványszerkesztést és – kiadást, reklámszervezést, illetve egyéb, a programokkal összefüggő tevékenységet végezhet az adott költségvetés keretein belül. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

  1. Közhasznú szervezeti jogállás:

Az Egyesület közhasznú szervezet.

7.1 Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

7.2. Az Egyesület céljainak megfelelő, a 2011. évi CLXXV. törvény szerint közhasznú tevékenységnek minősülő, jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladatok, amelyeknek teljesítését az Egyesület tevékenysége közvetlenül vagy közvetve szolgálja:

7.2.1.Kulturális közfeladatok: az Egyesület gyermek-közművelődési rendezvényei, fesztiválok, táborok és közösségek szervezése tevékenységek kapcsolódnak ehhez:

I. (1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél.
(2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
(1997. évi CXL. törvény 73. § (1)-(2) bek.)

II. A közművelődési intézmény szerepét – az 1. számú melléklet p) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – betöltheti:
a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,
……….
d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.”
(1997. évi CXL. törvény 74. § )

III. (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.
(2) Ennek formái különösen:
……….
d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,
……….
g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,
h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása,
……….
(1997. évi CXL. törvény 76. § (1)-(2) bek.)

IV. 84. § (1) A települési önkormányzatok, a fővárosban a kerületi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a közművelődési intézmények, szervezetek és közösségek részére, művelődési céljaik megvalósítása, közművelődési tevékenységük elősegítése és fejlesztése érdekében, a miniszter a megyék, a fővárosi önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban együtt: területi szint) a közművelődési támogatások koordinálásában részt vevő, közművelődési szakmai szolgáltató szervezet működéséről gondoskodik.
(2) A miniszter és a fővárosi önkormányzat számára az e törvény szerinti területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás megszervezése és működési feltételeinek biztosítása kötelező feladat.
85. § (1) A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:
a) területi szintű közművelődési tevékenységek szervezése, támogatása, a közművelődési feladatellátás, a közművelődési intézmények és a közösségi színterek működésének kérdéseiben szakmai szolgáltatás biztosítása, a közművelődés minőségbiztosítási, -fejlesztési rendszere működésének segítése,

………….
(1997. évi CXL. törvény 84. §-85.§ (1)

Az Egyesület az általa szervezett és támogatott közművelődési programokkal ezen állami, önkormányzati közfeladatok teljesülését közvetlenül és közvetetten is szolgálja.

7.2.2. Tudományos tevékenység, kutatás szociokulturális és szociálpedagógiai tárgykörökben; a gyermek- és ifjúsági korosztályok életmódjának, szabadidős szokásainak a kutatása. Ezek a közhasznú tevékenységek az alábbi közfeladatok megvalósulását segítik elő:

I. 106 § (1) A miniszter a területfejlesztés stratégiai tervezéséért való felelőssége keretében előkészíti a kedvezményezett térségek besorolására, a területfejlesztési koncepciókra és programokra, a tervrendszer szabályozására, a vállalkozási övezetekre vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a területfejlesztés stratégiai tervezéséért való felelőssége keretében
d) segíti a terület- és regionális fejlesztést érintő kutatási elemző tevékenységet, elősegíti a területi tervek, valamint a területi tervek és az ágazati tervek összhangját,
(152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet)

II. 65 § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a szaktanácsadás keretében
………….
b) javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére és elősegíti a tudományos kutatómunka gyakorlati alkalmazását.
……….
101 § (1) A miniszter ellátja a gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati irányítását.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében
……….
e) biztosítja a gyermekek védelmét szolgáló tudományos kutatások és nemzetközi kapcsolatok fejlesztési feltételeit,
(1997. évi XXXI. törvény)

III.    141. § (1) Az állam – az e törvényben meghatározott keretek között – felelős a lakosság egészségi állapotáért, különösen azért, hogy az egészséghez szükséges feltételrendszer kialakításával lehetővé váljon a közösségek és az egyének számára egészségi állapotuk védelme és fejlesztése, valamint szükség esetén lehetséges mértékű helyreállítása.
(3) Az állam felelőssége körében az állam kötelezettségét képezi különösen
……….
f) az egészségügyi kutatási tevékenység támogatása, szervezése és koordinálása,
g) az egészséges életmód választásához szükséges ismereteknek az oktatási rendszerbe történő integrálása,
……….
150 § (1) A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen
……….
d) támogatja és összehangolja az egészségügyi ágazat feladatkörét érintő tudományos kutatótevékenységet,
(1997. évi CLIV. törvény)

Az Alapítvány a saját kutatásaival, tudományos tevékenységgel, a kutatási eredmények és az eredmények, következtetések megismertetésével, közvetítésével és terjesztésével a fenti közfeladatok ellátását közvetetten segíti.

7.3. Közhasznú gazdálkodási szabályok

Az Egyesület:

  • gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;
  • közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és tőlük támogatást nem fogad el. Az Egyesület képviselőjelöltet nem állít és nem ajánl. Az Egyesület  politikai tevékenységet a jövőben sem folytat.

7.4. Közhasznúsági melléklet

Az Egyesület éves számviteli beszámolójának közhasznúsági mellékletét a Vezetőség írásos előterjesztése, a Felügyelő Bizottság írásos véleménye alapján a Közgyűlés tárgyalja meg és hagyja jóvá.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, a 2011. évi CLXXV. törvény 32. § szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza továbbá a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. A Közhasznúsági Mellékletet bárki megtekintheti, saját költségére arról másolatot készíthet, továbbá az Egyesület évente nyilvánosságra hozza a saját honlapján.

Az Egyesület szolgáltatásait a szolgáltatást igénybevevők az Egyesület helyi csoportjain, programjain, képzésein, érdekképviseleti tevékenységén keresztül vehetik igénybe, amelyekről az Egyesület tájékoztatóján, egyéb kiadványain és honlapján keresztül értesülhetnek. Az Egyesület beszámolóit, alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a honlapján teszi nyilvánossá.

  1. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnök, a Vezetőség tagjai és a Felügyelő Bizottság tagjai.

A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségi szabályai:

a.) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (Ptk. 3:22. § (1) bek.)

b.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (Ptk. 3:22. § (4) bek.)

c.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (Ptk. 3:22. § (5)-(6) bek.)

 d.) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (2011. évi CLXXV. Törvény 39. § (1) bek.)

e) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

f) Az összeférhetetlenségre vonatkozóan a vezető tisztségviselőnek a feladat elvállalásakor kell

A Felügyelő Bizottság tagjává nem válaszható olyan személy, aki az Egyesületben bármilyen más megbízatásnak vagy vállalásnak tesz eleget illetve az Egyesülettel bármely munkavégzésre vonatkozó jogviszonyban áll vagy az Egyesületi cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást. A Felügyelő Bizottság tagjai mandátumuk idején más megbízatást nem vállalhatnak az Egyesületben.

Nem választható a Felügyelő Bizottság tagjának az sem, akinek közeli hozzátartozója esetében a felsorolt összeférhetetlenségek bármelyike fennáll.

A Vezetőség és a Felügyelő Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (Ptk. 3:19. § (2) bek.)

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

  1. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. (Ptk. 3:85. § (1) bek.) Ez a szervezet a ZABHEGYEZŐ Gyerekanimátorok Egyesülete esetében:

Név: Pressley Ridge Magyarország Alapítvány (székhely: 1142 Budapest, Alsóőr u. 9/b.;  Bírósági nyilvántartási szám: 01-01-0009947)

Az Egyesület a törvény által meghatározott esetekben, a bírósági nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg. Az Egyesület végelszámolására, továbbá a csőd- és felszámolási eljárás lefolytatására az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott szabályok irányadóak.

  1. A jelen, módosított Alapszabállyal a Közgyűlés mindazon korábbi rendelkezéseket felülvizsgálta és szükség szerint módosította, amelyek nem feleltek meg a 2014. március 15. napján hatályba lépő Polgári Törvénykönyv szabályainak (Ptké. 11. § (1) bek.), s ezzel a felülvizsgálattal a Közgyűlés, mint az Egyesület legfőbb szerve döntött a Ptk. szabályaival összhangban álló továbbműködésről. (Ptké. 9. § (2) bek.)
  1. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, másrészt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény és végrehajtási rendeletei, harmadrészt pedig a közhasznú civil szervezetekre vonatkozó más jogszabályok rendelkezései irányadók.

Záradék:

Jelen Alapszabályt a 2016. július 11. napján megtartott Közgyűlés a mellékelt közgyűlési jegyzőkönyv szerint elfogadta és jóváhagyta. Alulírott, az Egyesület elnöke igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály a 2016. július 11. napján elhatározott és korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos szöveget tartalmazza.